Minőségi
felhő szolgáltatások a SERVIRA-tól, minőségi garanciával. IBM BladeCenterre épülő
cloud megoldások minden mennyiségben. Több mint egyszerű
VPS szolgáltatás, gyere tesztelj nálunk egy
szervert.
A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.
Hitelt leggyakrabban bankok nyújtanak. A banki hitel jellegzetessége, hogy megszületésekor új pénz jön létre. Minden bank a hitelnyújtás során új pénzt hoz létre adósság formájában, a résztartalékos szabályozás (a jegybank hatásköre) alapján. Ez a pénz nem a banké, viszont a bank számára kamatot kell fizetni érte. A hitel visszafizetésekor a pénz megszűnik. Ezért a jelenlegi monetáris rendszer sajátossága, hogy működésének alapfeltétele, a folytonos gazdasági növekedés mellett (ami a kamat fedezetéhez szükséges), hogy a gazdasági szereplők jelentős hányada folyamatosan el legyen adósodva.
Pénzt leggyakrabban a bankok hiteleznek, magánszemélyeknek vagy cégeknek. A magyar jogszabályok meghatározzák, hogy milyen keretek között, és mely pénzintézetek adhatnak hitelt kamatra.[2] A pénz felhasználásának módját a hitelező ellenőrizheti, kikötheti (például csak lakásvásárlásra használható fel). A bank a szerződésben rögzített összeget készpénzben az adós rendelkezésére bocsátja, vagy jóváírja számláján. Ezek a hitelek lehetnek személyi hitelek vagy reálhitelek.
Személyi hitelek esetén a bank mérlegeli az ügyfél pénzügyi helyzetét, és ettől teszi függővé a biztosíték igényét. A jó pénzügyi helyzetben lévő ügyfelek (magas fizetéssel rendelkező, nagyösszegű lekötött pénzze vagy kötvénye van a banknál, stb.) esetében a bankok eltekinthetnek a vagyoni fedezet kikötésében, míg a gyengébb anyagi helyzetben lévőknél fedezetet köthetnek ki. Ez alapján három csoportra bonthatjuk:
Biankó hitelek, ahol a hitelező az adós üzleti lehetőségeit, feltételeit, fizetőképességét, bonitását és egyéb vagyoni feltételeit ismerve nem köt ki biztosítékot és kezességet. Ezen belül is megkülönböztethetünk három fő csoportot:
Üzemviteli hitelek: a vállalkozás működtetéséhez szükséges készletek, követelések finanszírozását szolgálják rövidtávon (például likviditási hitel), futamideje maximum 1 év.
Szezonális hitelek: a cég időszakos többlet pénzigényét szolgálják, a cash-flow kiegyenlítése a célja.
Kishitelek: főként a lakossági fogyasztás finanszírozásának területén jelentős. Lehet egyéni hitel, mely pénzügyi gondot old meg a bérből és fizetésből élők esetében, vagy lehet árukészlet-hitel, mely a tartós fogyasztási cikkek vásárlásában segít.
Kezes hitelek: ezeket a hiteleket egy harmadik fél kezességvállalása mellett lehet igénybe venni. A felvett hitelért, az adós és a kezes egyetemlegesen felelnek. Két formája létezik:
Egyszerű kezességvállalás: a kezes akkor vállalja a fizetési kötelezettség teljesítését, ha az adós nem teljesíti azt.
Készfizetői kezességvállalás: ebben az esetben a kezes közvetlenül az adós helyett vállalja a kezes fizetés teljesítését.
Váltóleszámítolási hitelek: amennyiben a hitelező a váltó lejárta előtt szeretne pénzéhez jutni, akkor a bank részére eladhatja a váltót.
Reálhiteleknél a bankok a hitelnyújtás időpontjában speciális vagyoni fedezetet kötnek ki. Ezek a következők lehetnek:
Kézizálog vagy lombardhitelek: ingóságok elzálogosításával lehet a hitelhez hozzájutni, a zálogtárgy a hitel fedezete. A hitel összegét a zálogtárgy minősége és mobilizálhatósága határozza meg. A zálog lehet értékpapír, életbiztosítási kötvény, áru, stb. A hitelnyújtás általában egy éven belüli.
Cessziós hitelek: az adós követelést engedményez a bank javára, mivel a bank megelőlegezi a számlakövetelést vagy annak egy részét.
Jelzáloghitel: hosszúlejáratú hitelezéskor alkalmazott ingatlanos hitelfedezet, ilyenkor a hitelfedezetet csak képletesen veszi zálogba a bank, mert a telekkönyvi hivatalnál tesz jelzálogbejegyzést.